Zöld szempontok a makroprudenciális politikában
Az MNB makroprudenciális hatóságként erős jogszabályi
felhatalmazás mellett követi nyomon és szükség szerint mérsékli a pénzügyi
rendszer, kiemelten a bankrendszer stabilitását fenyegető rendszerkockázatokat.
Az ezzel kapcsolatos stratégia, politika és eszköztár részleteit az MNB makroprudenciális
politikai aloldala tárgyalja.
Az éghajlatváltozás következtében előálló fizikai károk és
gazdasági-technológiai alkalmazkodási költségek a reálgazdasági teljesítményen
és a hitelek fedezetéül szolgáló biztosítékok értékváltozásán keresztül
közvetve a hitelintézetek kockázatát is számottevően növelhetik. A bankrendszer
aktív szerepet vállalhat a gazdaság zöldítésében az ezt támogató projektek
finanszírozásán keresztül, például az elavult épületállomány korszerűsítését és
energiahatékony épületek építését célzó hitelek nyújtásával. Ezzel az
éghajlatváltozás kockázataival szembeni kitettségét is mérsékelheti, és a
rendszerkockázatok csökkentéséhez is hozzájárul, amennyiben a szakirodalmi ún.
„zöld hipotézis” alapján például beigazolódik, hogy a zöld ingatlanok vagy
vállalati projektek értékállóbbak, így pedig az ezeket fedezetként használó
hitelek stabilabbak, kevésbé kitettek a hitelkockázatnak.
A klímakockázatok makroprudenciális politikai összefüggései
A makroprudenciális szabályozás is hozzájárulhat a zöld
átmenet támogatásához, illetve a fent említett rendszerkockázatok kezeléséhez.
Ennek megfelelően az MNB
Makroprudenciális stratégiája is célként veszi figyelembe az újfajta
kockázatok elemzését, kezelését, valamint a gazdasági növekedést fenntartható
módon támogató és a környezeti fenntarthatóságot erősítő pénzügyi rendszer
kialakítását, támogatását.
A makroprudenciális eszközök zöld irányú finomhangolása
kapcsán felmerülhetnek mind tiltó vagy korlátozó jellegű, minimum zöld
szempontú követelményeket meghatározó intézkedések, mind pedig a pozitív
ösztönzőkre támaszkodó, a környezeti szempontból kevésbé kockázatos
tevékenységeket kedvezményben részesítő intézkedések. A pénzügyi szabályozás
kialakítása során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy a klímakockázatok
és környezeti károk mérséklése mellett a pénzügyi stabilitási célok ne
kerüljenek veszélybe. Egyfelől a zöld célokat kellő mértékben és időszerűen be
nem építő szabályozás esetén ezek teljesítése lelassulhat, ami hosszabb távon
jelentős károkat okozhat, nemcsak társadalmi, de pénzügyi stabilitási
szempontból is. Másfelől az egyelőre még kevés tapasztalati információ miatt
biztosítani kell, hogy rövid távon se szoruljon háttérbe a prudenciális
kockázatok megfelelő mérséklése.
A zöld szempontok lehetséges érvényesítése a makroprudenciális eszköztáron belül
Megjegyzés: zöld színnel a már megvalósult *A magyarországi mikroprudenciális tőkekövetelményekben már jelenleg is megjelennek a zöld szempontok a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program révén. Megjegyzés: SyRB: rendszerkockázati tőkepuffer; JMM: jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató; HFM: hitelfedezeti mutató; JTM: jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató, Forrás: A 2021. évi Makroprudenciális jelentés alapján.
A makroprudenciális eszköztár több eleme alkalmas klímakockázatok mérséklésére és a zöld szempontok figyelembevételére:
1) A likviditási és finanszírozási szabályokat
illetően a jelzáloghitel-finanszírozás
megfelelési mutató (JMM) ilyen irányú módosítása már eredményesen
megvalósult, de a jövőben akár egyéb módosítások is indokoltak lehetnek.
2) A tőkekövetelmények közül rugalmassága miatt
főként a rendszerkockázati tőkepuffer (Systemic Risk Buffer – SyRB) jöhet szóba,
például a környezeti szempontból kockázatosabb kitettségekre vonatkozó magasabb
pufferráták előírása útján, megnövelve az ilyen kitettségek forrásköltségét, ezáltal
ellenösztönözve az ilyen tevékenységek banki finanszírozását egyúttal növelve a
bankok ellenálló képességét.
3) Hosszabb távon, a zöld hipotézis igazolása
esetén felmerülhet az adósságfék szabályok enyhítése a zöld kitettségek
tekintetében, vagy akár szigorítása is a környezetszennyezőbb ingatlanok
esetén.
A klímakockázatok pénzügyi stabilitási vonatkozásairól és a kockázatok makroprudenciális kezelési lehetőségeiről az MNB az évente megjelenő Makroprudenciális jelentésben részletesen beszámol.
További részletek az jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) zöld vonatkozásairól
Egyéb pénzügyi stabilitási relevanciával bíró eszközök
A lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítésének, a dedikált zöld lakáshiteltermékek fejlesztésének elősegítése és a zöld hitelcélok bankszektori finanszírozásának ösztönzése érdekében az MNB 2023. április 1-jétől dedikált zöld hitelcélú Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek bevezetéséről döntött.
A zöld hitelcélú MFL termékek esetén esetében a folyósítási, illetve a zöld hitelcél ellenőrzéséhez kapcsolódó díj és egyéb költség nem számítható fel, valamint a hitelnyújtó a zöld hitelcél teljesülésének igazolásához szükséges, Hiteles Energetikai Tanúsítvány adóst terhelő költségét egyszeri alkalommal átvállalja. Emellett a zöld hitelcélok igazolt teljesülése esetére a hitelezők zöld kamatkedvezményt is biztosíthatnak.
További részletek a zöld hitelcélú Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékekről