Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés, I. helyezett, 2021

A Parádi-Dolgos Anett által vezetett kutatócsoport nyerte el első ízben, 2021-ben a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés díját. A kutatócsoport további tagjai: Csonka Arnold, Bareith Tibor, Vancsura László. Ebben az évben még csak egy díjazott volt – további helyezéseket nem osztott ki a Zöld Pénzügyi Tudományos Tanács.

A Zöld pénzügyi eszközök fogadtatása az agráriumban című kutatás azt vizsgálja, hogy az ún. „green finance” eszközök mennyire lehetnek hatékonyak az agrárium egy kiemelt részterületének, a sertésszektornak a fenntarthatóságot célzó fejlesztéséhez.

A 2021. évi kutatási kezdeményezés díjazottjának kutatási eredménye a Hitelintézeti Szemle 22. évf. 2. számában olvasható. A kutatás megvalósulását az MNB fontosnak tartotta, hiszen ezzel a hazai gazdaság és bankrendszer fenntarthatósági kérdéseinek vizsgálatára egy további perspektívából került sor. A tanulmány főbb eredményeiről a kutatók az alábbiakban számolnak be.

Tanulmányuk szinopszisa:

Zöld pénzügyi eszközök fogadtatása az agráriumban – Egy Q-módszeres elemzés eredményei

Az agrárágazat, sajátosságait és társadalmi jelentőségét tekintve, kiemelt területe lehet a zöld pénzügyi eszközök alkalmazásának. Ezen belül a környezeti terhelés szempontjából a sokszor kritizált és felelősnek vélt sertés termékpályán számos, a fenntarthatóság szempontjából is releváns fejlesztési pontot találunk. Az ágazat fejlesztése – erős piaci kitettségét és környezeti kockázatait figyelembe véve – alapvetően komplex finanszírozási programokat igényel. Ezeknek egyszerre kell illeszkednie a jövedelmezőségi elvárásokhoz és kezelni a társadalmi, gazdasági, valamint környezeti kockázatokat. Gondoljunk csak az egyedi takarmányozási rendszerekre, a szerves trágya kezelésre és felhasználásra, vagy akár az alternatív energiatermelési beruházásokra.

Finanszírozói és szakpolitikai oldalról felmerül a kérdés, hogy a sertéságazatban, annak jelentőségét és kihívásait szem előtt tartva alkalmazhatóak-e a zöld célokra irányuló finanszírozási formák? A fenntarthatósági elvárások segítik-e a versenyképesség javulását? Motiváltak-e változtatásban a termelők?

A válaszokat az agrárfinanszírozás, a körkörös gazdaság, a green finance témakörére kiterjedő, Q-módszeres felmérés eredményei adták.

A kutatásba négy területről vontak be szakértőket. A Q-módszeres felmérésben így egyetemi kutatók, pénzügyi szektorban dolgozó agrárfinanszírozási szakértők, termelői csoportban tagsággal rendelkező sertéstenyésztő vállalkozások döntéshozói, egy húsipari nagyvállalat vezetői, valamint az országos tenyésztőszervezet központi és regionális vezetői működtek közre.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a termékpálya szereplői számára a zöld finanszírozás új, még ismeretlen terület. Többségük bizonytalan, néhányuk kifejezetten pesszimista abban, hogy a zöld finanszírozási eszközök milyen mértékben lehetnek képesek az ágazat fejlődését, versenyképességét szolgálni. Véleményük szerint az ágazatban a fenntarthatóságot szolgáló beruházások megkövetelik az állami szerepvállalást, a hibrid, támogatással kiegészített kedvezményes konstrukciók biztosítását. A direkt támogatások mellett a zöld célok megvalósulását segíthetik a közvetett eszközök is. Egy speciálisan ágazati green finance program sikeressége érdekében a fiskális politikai eszközök alkalmazása is szükséges.

A nemzetközi példák hibái rámutattak, hogy a zöld vállalásokat tartalmazó pénzügyi termékeknek vonzóbbnak kell lenniük a támogatott és piaci alapú termékeknél. A zöld pénzügyi konstrukciók előnyeit a szereplők számára is egyértelművé kell tenni és ezen keresztül a fenntarthatósági célok iránti elköteleződést növelni szükséges. Marketingkommunikációs szempontból a makrogazdasági és kockázatkezelési előnyök hangsúlyozása (pl. GDP hatás) kisebb motiváló erővel hat az ágazat szereplőire (ideértve a finanszírozást közvetítőket is), mint az egyéni és vállalati szinten jelentkező hasznok. Ágazati szinten a fejlesztési koncepciókba érdemes a green finance típusú finanszírozást, mint támogató eszközt beépíteni. Ez segíthet a kis- és közepes méretű üzemek versenyképességének, jövedelmezőségének növelésében.

Kapcsolódó link:

  • A konferenciáról kiadott sajtóközlemény itt olvasható.