Zöld pénzügyek, zöld gazdaság műhely, 2023

A 2023. évi műhely 8 stratégiai fontosságú projektet valósított meg.

Energiafüggetlenségi programok. Az MNB mandátumait érintő inflációs és pénzügyi stabilitási hatások az elmúlt években felértékelték az energiafüggetlenség és a helyben előállított energia jelentőségét. E két cél elősegítésére az MNB és a BME Zéró Karbon Központja műhelymunka keretében két akciótervet dolgozott ki. A munka fókuszában a magyar energiafüggetlenséget és megújuló áramtermelés-penetrációt kiemelten szolgáló programok kialakítása, valamint azok részletes műszaki és gazdasági elemzése állt. A Green Gas akcióterv négy olyan program végrehajtását javasolta, amelyek 2021. évi bázison összesen 2 milliárd köbméter import földgáz tartós kiváltását eredményezhetik költséghatékony módon a 2020-as évtized második felében. A Green Power akcióterv javaslatai lehetővé teszik, hogy Magyarország már 2028-ra elérje a hatályos energiastratégiában 2040-re meghatározott megújuló villamosenergia termelési céljait.

A tetőlaborfejlesztés kutatási és oktatási céljai. Az alműhely célja a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéken történő napelemes tetőlabor kialakítása volt. A tetőlabor felállítására oktatás-fejlesztési fókusszal került sor, amellyel a hallgatók gyakorlati tudása elmélyíthető a korszerű megújuló energiatermelési és -tárolási technológiák gyakorlatban történő vizsgálatával. A laboratórium segítségével az energiatermelési és -tárolási modellek szimulációs eredményei kísérletileg is validálhatóvá váltak. Az összeállított mérőrendszert a tervek szerint a 2024. tavaszi félévtől integrálják az egyetemi oktatásba.

Fenntartható közgazdaságtan vitairat feldolgozása, disszeminációja. Az alműhely célul tűzte ki, hogy az „Új Közgazdaságtan a fenntarthatóságért” szakkönyv alapján egy egyetemi oktatói kézikönyv készüljön. A kézikönyv célja, hogy elősegítse a magyarországi egyetemeken az új fenntartható közgazdaságtan elméleti és gyakorlati oktatását, elmélyítse az oktatásban a forráskötethez tartozó vitairat fogalomrendszerét és bemutatott adatait, érvelését.

Hazai önkéntes karbonpiaci mechanizmus kialakítása. Az együttműködés keretében az MNB azzal bízta meg az egyetem keretein belül működő Zéró Karbon Központot, hogy magyarországi szén-dioxid-eltávolítási (carbon removal) projektek finanszírozásának elősegítése érdekében vizsgálja meg egy „nemzeti tanúsítási rendszer” (domestic crediting scheme) felállításának lehetőségét. A nemzetközi tanúsítási rendszerek az úgynevezett önkéntes karbonpiacokon már működnek, de Magyarországon kevés projekt beindulását ösztönözték. A projekt eredményeként elkészült tanulmány áttekintést ad az Európai Unió jelenleg előkészületben lévő, közös szén-dioxid-eltávolítási tanúsítási keretrendszeréről (Carbon Removal Certification Framework, CRCF) is.

Fenntartható közlekedési megoldások.A projekt keretében egy olyan webalkalmazást fejlesztettek ki, amely a Budapesten és környékén dolgozó MNB alkalmazottak munkahelyi mobilitási döntéseit támogatja és figyelembe veszi a fenntartható közlekedési megoldásokat is. Az utazástervezés során különböző közlekedési módokat lehet összehasonlítani négy indikátor alapján: az utazási idő, az utazás költsége, a környezeti hatás és az utazó egészségére gyakorolt hatás. Az MNB dolgozók ingázási adataiból statisztikák készíthetők, melyek segítséget nyújthatnak a Magyar Nemzeti Banknak ahhoz, hogy könnyebben elemezze az ingázók utazási szokásait, felmérje a kapcsolódó CO₂-kibocsátás mértékét, és a webalkalmazás segítségével javaslatot tegyen a dolgozók részére a fenntartható közlekedési módok igénybevételére.

Reziliens és fenntartható vízgazdálkodás - Az éghajlatváltozás és tájhasználat kapcsolata a Zala vízgyűjtőjén, várható trendek és javaslatok a változtatásra. A projekt célul tűzte ki, hogy integrálja különböző szakterületek kutatásainak legfrissebb eredményeit, és a Zala vízgyűjtőjén bemutassa és értékelje a vízkészletek alakulását, a víz klímaszabályozó szerepét, a vízmegtartáson alapuló természetközeli megoldásokat. A műhely tanulmányában felvázolt új módszertan beazonosíthatóvá teszi azokat a kritikus, relatíve kis kiterjedésű területeket, amelyeken jól célzott tájhasználat-változási beavatkozásokkal jelentős hatást lehet elérni. A módszertan a legújabb kutatási eredmények ötvözésére, és térinformatikai eszközökre épül. Alkalmazásával a Zala vízgyűjtőjére készült térkép a területhasználati konfliktussal terhelt helyszíneket ábrázolja, és megoldási javaslatokat mutat be a környezeti kihívásokra. A Zala vízgyűjtőjére kidolgozott módszertan lehetőséget nyújt arra, hogy más dombvidéki jellegű hazai vagy esetleg nemzetközi vízgyűjtőre is könnyen alkalmazni lehessen.

Reziliens és fenntartható vízgazdálkodás - Vízi közműhálózatok számára kockázati hatástérkép elkészítése egy kiválasztott mintaterületre. A szélsőséges időjárási események gyakorisága a jövőben tovább növekszik, miközben a vízi közműhálózatok jelentősen elavultak. Ezek együttese nemzetgazdasági szinten is károkat eredményezhet. A műhely célja volt, hogy az üzemeltetőknek, önkormányzati, állami szerveknek a víziközmű fejlesztési terveikhez a hagyományos eljárások mellé új, innovatív és digitális, térinformatikai alapokon nyugvó döntéstámogatási rendszert fejlesszen, mely képes a vízkorlátozások, vízhiány hatásának feltérképezésére. A vízellátásbiztonsági vizsgálatot Törökbálint területén végezték el.

Szakkollégiumok Fenntarthatósági Fóruma és modelljei. Az alműhely keretein belül az MNB és BME munkatársai, illetve a Liska Tibor Szakkollégium hallgatói a Budapesti Metropolitan Egyetem szakmai támogatásával rendezték meg a Szakkollégiumok Fenntarthatósági Fórumát. Ez a kezdeményezés a fenntarthatóság témájában szólította meg a hazai szakkollégiumi közösséget, és egy verseny keretében adott számukra lehetőséget saját innovatív, fenntartható megoldásaik, elemzéseik, illetve kutatásaik bemutatására.