Az MNB karbonlábnyoma, ellentételezési projektjei

A klímaváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint általában a súlyosbodó környezeti problémák a gazdaság egészét, és ezen keresztül a pénzügyi közvetítőrendszert is jelentősen érintik. Az MNB ennek tudatában indította el Zöld Programját 2019-ben, amelynek célja a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, a magyarországi zöld pénzügyi szolgáltatások bővítése, az ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi tudásbázis szélesítése, illetve a pénzügyi szereplők és saját ökológiai lábnyomának további mérséklése. Az MNB nemzetközi szinten is élenjáró gyakorlatot folytat annak érdekében, hogy a működéséhez kapcsolódó környezeti terhelést folyamatosan csökkentse.

Az MNB karbonlábnyoma

Az MNB a Zöld Program részeként ambiciózus vállalást tett a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére: az MNB 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiai céljai között a saját működéséből fakadó karbonlábnyomának legalább 30%-os csökkentése szerepelt, amit 2022 végére sikerült túlteljesíteni, a karbonlábnyom közel 60%-kal csökkent. Az MNB az operatív működéséhez kapcsolódó karbonlábnyomát lehetőségeihez mérten tovább csökkenti, célul tűzve ki, hogy 2025 végére az egy főre jutó karbonlábnyoma a 2019. évi bázishoz képest 75%-kal csökkenjen.

1. ábra: Az MNB karbonlábnyomának alakulása
Forrás: MNB

Karbonellentételezés

Az MNB működésével óhatatlanul együtt járó, tovább nem csökkenthető szén-dioxid-terhelést a jegybank minden évben kompenzálni kívánja. Erre az MNB tv. dedikált forrást is biztosít, hiszen a 170. § (3) bekezdés f) pontja szerint az MNB általa kiszabott bírságból származó bevétel 6 százaléka az MNB tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásai enyhítése céljából környezetvédelmi célok elősegítésére, támogatására fordíthatja.
A szén-dioxid-terhelés csökkentését célzó törekvéseiben az MNB együttműködik a WWF Magyarország természetvédelmi civil szervezettel. Az ellentételezés hosszú távú élőhely-helyreállítási ökológiai beruházásokkal valósult meg, melyek a szén-dioxid-megkötés mellett további jelentős környezeti előnyökkel járnak. Az ökoszisztéma-szolgáltatások támogatásán keresztül ugyanis az adott terület biodiverzitásának megőrzéséhez is hozzájárulnak, továbbá az erdők a vízvisszatartáson, eróziócsökkentésen és a mikroklíma szabályozásán keresztül a klímaalkalmazkodásban is fontos szerepet játszanak.

1. kép: Ökoszisztéma-szolgáltatások
Forrás: WWF Magyarország

Az MNB 2020-ban kezdte meg a fennmaradó szén-dioxid-terhelésének fokozatos kiváltását.

• Első lépésban a 2019. évi nemzetközi Zöld pénzügyi konferencia karbonlábnyomát ellentételezte az MNB egy 1,5 hektáros égeres élőhely komplex helyreállítási programjával Pápateszér település területén. Ezzel 120 tonna szén-dioxid megkötése biztosítható 2050-ig.

• Az MNB a teljes működésének szén-dioxid-terhelését szintén egy komplex, hosszú távú élőhely-helyreállítási ökológiai beruházás megvalósításával kívánja kompenzálni. A 2020-as év ellentételezését a Geszt területén található 24 hektáros szántó erdősítésével valósítja meg, mellyel 2050-ig 4628 tonna szén-dioxid megkötése valósítható meg.

• Az MNB nagyszabású erdőtelepítéssel és gyeprekonstrukcióval folytatja karbonlábnyomának ellentételezését Drávaszentesen, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban, amellyel 2050-ig 4663 tonna szén-dioxid köthető meg a kijelölt 32 hektáros területen.

A Magyar Nemzeti Bank az operatív működéséből fakadó karbonlábnyomának ambiciózus csökkentésével és a komplex élőhely-helyreállítási projektek támogatásával szilárdan elköteleződik a hosszú távú karbonsemlegesség mellett.